3. Rész

~April~

A szállodában kaptunk két lakosztályt, amik hatalmasak voltak. Mindenhol három szoba és francia ágy. Mindenkinek külön szobája van, csak azon ment a vita, hogy ki kikkel lakjon, mert az öt idióta nem akart külön válni.
-Tudjátok mit? Én költözök egyedül a másikba, ti meg lakjatok itt, és ha jönnek a csajok látogatóba majd szét oszlatok.-kaptam ki a kulcsot Zayn kezéből és átmentem a szemben lévő ház nagyságú szobába. Kinéztem a legszebb, legcsajosabb szobát, és oda költöztem be. Csak 10 napig fogunk itt lakni, de már előre félek milyen károkért kell fizetniük a fiúknak. Kényelmesen elhelyezkedtem az ágyamon és épp tweettelni akartam az igazi profilomról mikor berontott az öt jómadár.
-Este bulizni megyünk!-huppant le mellém Louis.
-Én kihagyom, bocsi.-húzódtam kicsit el, mert zavart a közelsége.
-Mi az, hogy te kihagyod? Ne viccelj már, iszunk, jól berúgunk, lelazulunk. Na, gyere te is.-győzködött Harold is
-Oké, jól figyeljetek, mert csak egyszer mondom el. Nálam a nem az nem. Én nem bulizok és nem iszom csak ha jó okom van rá. Megértettétek?
-Igen.-mondták egyszerre. Olyanok voltak mint a kiskutyák aki lapítanak ha rosszat csináltak.
-De ti mennyetek nyugodtan!-nevettem fel.-Én elleszek egyedül. Nézek filmet vagy ilyesmi.
-Nem, szó sem lehet róla. Majd bulizunk máskor. Nem fogunk itthon hagyni.-ült le mellém Niall.
-Nem?-szomorodott el Harry, de mikor Zayn oldalba ütötte, egy csöppet sem feltűnően azonnal hangnemet váltott.-Nem, persze hogy nem!
-De mondom, mennyetek nyugodtan. Nem kell rám vigyázni, nem vagyok sem ön, sem közveszélyes. Szóval, szórakozzatok.-győzködtem őket, mert kicsit rosszul esett, hogy miattam nem mennek el.
-Nem, dehogy. Mi össze tartó csapat vagyunk, így is elég rossz, hogy külön laksz tőlünk.
-Bocsi de Liamnek, Zaynnek és Louisnak barátnője van, a perverzkével pedig nincs humorom egy ágyban aludni.
-Na és Niall?
-Nem tudom, szerintem ezt hagyjuk. Jól elvagyok én itt egyedül.-mondtam teljesen magabiztosan.
-Oké, na üvegezzünk!-pattant le a szőnyegre Lou.
-Nem, én nem. Egyedül vagyok lány, úgyhogy nem. De mi lenne ha lemennénk a medencéhez?-ajánlottam fel nekik, mire azonnal felpattantak és egy perc múlva a fürdő nadrágjukban álltak az ajtóban.
-Hát akkor átöltözöm.-tápászkodtam fel és kikerestem a bőröndömből a fürdőruhám.
Mikor kiléptem a fürdő szobából a fiúk tátott szájjal bámultak.

-Wáó.-nyögte ki végül Harold.
-Mennyünk.-pirultam el fülig. Felkaptam egy lenge ruhát, hogy azért mégsem így lásson az egész hotel, és a fiúkkal a nyomomba. Pár perc alatt meg is találtuk a medencét ahol én kényelmesen elhelyezkedtem az egyik napozó ágyon. Láttam, hogy Zayn csak a lábát lógatja bele a vízbe és egyedül van, így oda ültem mellé.
-Szia.
-Szia.-mosolyodott el.-Hát te?
-Én nem megyek be.-ráztam a fejem mire kaptam tőle egy értetlen pillantást.
-Na, valami baj van?-lökött meg a vállával. Nevetve ráztam meg a fejem és hallgattam a fiúk nevetését.-Te miért nem mész be?
-Sosem szoktam.
-Én csak ritkán.
-De akkor miért mondtad, hogy ide jöjjünk ha nem is mész be.
-Mert.-álltam fel. Harry kezdett felém rohanni és nekem ugrott. Bele zuhantunk a 2 méter mély medencébe. Nem tudtam mit csináljak. Kapálóztam de sehogy nem jutottam felszínre. Már nem bírtam tovább levegő nélkül, és még látni sem láttam semmit, mert a kontaktlencse miatt nem nyithattam ki a szemem. Hallottam ahogy a nevem kiabálják, de a hangok egyre csak halkultak. Végül kieresztettem a maradék bent tartott levegőmet és nem kapálóztam tovább. Végleg fel adtam mikor hirtelen egy kezet éreztem a derekamon ami felhúzott a víz felszínére. Ahogy hirtelen levegőt kaptam köhögni kezdtem. Ahogy kinyitottam a szemem Niall rémült arcával találtam magam szemben. Szorosan ölelt magához én pedig át karoltam a nyakát. Kiúszott velem a medence széléhez ahol Hazza volt.
-Stella, jól vagy?-ültetett ki a csempére Harry.-Én annyira sajnálom, nem tudtam, hogy nem tudsz úszni. Ne haragudj rám.-mászott ki és megölelt.
-Te remegsz.-ijedt meg. Eddig észre sem vettem de tényleg remegtem. Gondolom a félelemtől.
-Majdnem megölted.-csapta tarkón Louis Harryt.
-Véletlen volt. Honnan kellett volna tudnom, hogy nem tud úszni?!
-Igaza van, nem az ő hibája volt.-suttogtam.-És amúgy is, jól vagyok. Nem kell ekkora feneket keríteni ennek.
-Biztos minden rendben?-nézett rám fel Niall aki a lábamnál volt a vízben.
-Igen, persze, csak egy perc. Össze kell szednem magam.-bólintottam.
-Mennyünk át a 150-eshez.-húzott fel Niall és a többiekkel elindultunk oda, ahol már le ér a lábunk. Zaynnel kicsit óvakodva és nevetve mentünk a vízbe, hiszem mint megtudtam, ő sem tud úszni, ezért maradt kint.
-Kakasozzunk.-vett fel a nyakába Liam. Harry Niall nyakában volt, Louis pedig Zaynnében. Mindenki mindenkire támadt, a hangulat eszméletlen jó volt. Nevettünk, sikítoztunk és piszkáltuk egymást. Harryék estek ki elsőnek, mert az az idióta Styles ahogy előre esett a keze valahogy oda vándorolt ahova nem kellett volna és ahogy pofon vágtam kidőltek az egyensúlyból és elestek. Zaynéknek viszont sikerült ledönteni Liam nyakából, mert pont Niallra figyeltem ahogy feljön a víz alól és ők ezt remekül kihasználták, de nem baj. Jó volt ez így.
Olyan fél 10 lehetett mikor felmentünk a lakosztályokba. Három órán keresztül voltunk a medencénél, de már kezdtünk megéhezni, hiszen már a vacsora idő is elmúlt. Rendeltünk kaját a fiúk szobájába, addig pedig lefürödtünk és átöltözünk. Én lányhoz képest hamar kész lettem és ezért át is mentem a srácokhoz, akik épp Zaynt csesztették azzal, hogy tovább zuhanyzott mint én.
A vacsora viszonylag hamar felért, mi pedig jóízűen fogyasztottuk el.
-Stella, adsz a krumplidból?-nézett rám kölyök kutya szemekkel Niall. Mivel már jól laktam ezért, bár egyáltalán nem szívesen, de oda adtam neki a tányért.
-Na jó, én tele vagyok, szóval leléptem.
-De ne már, miért mész el?
-Mert fáradt vagyok, és tele vagyok és mert találtam egy tök jó filmet amit meg szeretnék nézni.
-És mi mit csináljunk?-nézett rám Zayn.
-Mennyetek bulizni, csajozzatok, igyatok mit tudom én.-ráztam a fejem értetlenül.
-Oké.-vont vállat Harry.
A szobámban el indítottam a filmet és elő vettem a rágcsálni valót. Betakaróztam egy puha pléddel és néztem egymás után sorban a filmeket.
Olyan hajnali 1 felé kapcsoltam ki a gépet, majd lefeküdtem aludni. Nagyon jót álmodtam egészen odáig, míg egy hatalmas villanás és az őt kísérő dörgés fel nem riasztott. Ijedten ültem fel majd a következő csattanásnál kipattantam az ágyból és futottam egyenesen át a fiúk lakosztályába. Mindegyik szoba sötét volt, de mivel újra villámlott a hozzám legközelebbibe rontottam be. Beugrottam az ágyba, két kómás fiú pedig meglepetten nyitotta ki a szemét. Szinte bemásztam a takaró alá.
-Stella, mi a baj?-hallottam meg Harry rekedtes hangját.
-Mi történt?-ásított egy hatalmasat Niall. Kimásztam a takaró alól, addigra már a lámpa is égett. Pont meg akartam szólalni amikor újabb villám és égzengés csapott le. Rémülten ugrottam Niall karjaiba akit meglepett a dolog de szorosan ölelt magához.
-Félsz a vihartól, ugye?-simogatta a hátam Harold. Felmutattam a két ujjam ezzel jelezvén, hogy csak egy kicsit.
-Itt alszol?-kérdezte álmosan Niall mire bólogatni kezdtem. Bekuporodtam a két fiú közé. A jelenlétük nagyon nyugtató volt, az álom is hamar elnyomott minket.
Reggel mikor kinyitottam a szemem Niall arcával találtam magam szembe, a derekamon pedig Harry keze pihent. Óvatosan kimásztam az ágyból és kimentem a szobájukból, csakhogy a kanapén már ott ült Liam és Zayn.
-Hát te?
-Hosszú történet, had kaparjam össze magam.-intettem feléjük. Próbáltam nem rájuk nézni, mert nem volt bent a kontaktlencse és kicsit furcsa lenne, ha egyik napról a másikra megváltozna a szemem színe.
A szobámba érve gyorsan lezuhanyoztam, kisminkeltem magam, betettem azt a kék trutyit a szemembe, fel öltöztem és kontyba kötöttem a hajam. Le ültem az ágyamra és laptopozni kezdtem. Írtam a rajongóimnak és vissza követtem pár embert. Benyomtam a kedvenc zenémet ismétlőre és énekeltem rá. Pakolásztam és táncoltam. Épp a kanapén ugráltam amikor egyszer csak kinyílt az ajtó és berohantak a fiúk. Jót nevettek rajtam én pedig csak rájuk nyújtottam a nyelvem. Kikapcsoltuk a zenét és leültünk az ágyra beszélgetni.
-Öm Harry, Niall, én sajnálom a tegnapit..-pirultam el teljesen. Azért valljuk be elég ciki volt.
-Nincs semmi baj.  Én kifejezetten élveztem a helyzetet.-vigyorgott a göndörke.
-Olyan gonosz vagy, szerintem amúgy aludj inkább a mi lakosztályunkba, mert ha ezt fogod játszani akkor nem sokáig bírom, de amúgy nem volt baj, hogy ránk vetetted magad, tényleg. De legközelebb azért ne rögtön kettőnkkel kezd.-mondta Niall is gonosz vigyorral az arcán. Most miért ilyen szemetek? Éreztem hogy könnybe lábad a szemem de nem sírhattam el magam. Most nem.
-Fél óra múlva próbára kell mennünk, úgyhogy én át öltöznék ha nem baj. Lent találkozunk.-mondtam és ők vették is a célzást. Fel álltak és elhagyták a szobát. Elő kaptam egy mini farmer sortot, hozzá egy iszonyatosan rövid felsőt és egy fekete bakancsot. Le engedtem a hajam ami kicsit hullámos lett a kontytól, gyorsan meg igazítottam a sminkem és össze pakoltam a táskám. Bezártam a lakosztályt és a liftet céloztam meg.
A fiúk már lent voltak. Így a testőrök segítségével azonnal indulhattunk is.
Végig zenét hallgattam, pedig a fiúk próbáltak kommunikálni velem de nem volt hozzá hangulatom. A csarnok ahol fel fogunk este lépni hatalmas volt. A színpadról körbe nézve el sem tudtam képzelni hogy én hogy fogok itt énekelni. Mielőtt neki láttunk volna a próbának dobtam egy SMS-t az anyukámnak.
"Szia! Nem érzem magam jól velük, haza szeretnék menni.:( Hiányzol, anyu. Nagyon szeretlek.<3 Kislányod"
Miután elküldtem az üzenetet a zsebembe süllyesztettem a készüléket, gyorsan felkötöttem a hajam, hogy ne zavarjon és a kezembe vettem a mikrofont majd elindult a zene. Énekelni kezdtem, de éreztem hogy nem az igazi, így pár sor után abba hagytam és leguggoltam.
-Szedd össze magad, még is mi van veled?-jött oda Paul.
-Nem fog menni..-folytak le a könnycseppek az arcomon.
-Mi történt?-tette a kezét a hátamra. Megráztam a fejem és letöröltem a könnyeimet.-April, mi a baj?-kezdett aggódni. Nos igen, ő tudja a titkomat. Valakit be kellett avatnom így ő lett az.
-Nekem ez nem megy. Nem bírok így velük lenni, nekem ez túl sok. Szeretem őt, érted? De ő olyan.. Nem tudom. Egyik percben normális a másikban egy szemét láda.

-Mond el.
-Még is hogyan?-néztem fel rá.
-Van egy ötletem.-vigyorgott le rám majd felhúzott a földről.-Fiúk, Stellával van egy kis dolgunk de ti kezdjétek el a próbát, rendben? Nem sokára vissza jövök, sietek ahogy csak tudok.
Az autójához mentünk, ő pedig közben telefonált.
-Na a terv a következő. Vissza szerezzük az eredeti éned. Szóval irány a fodrász, és szereztem neked egy parókát, ami tökéletesen olyan mint a mostani hajad. A koncert közben fogod leleplezni magad, rendben?
-Milyen gyorsan fel adtam. Egyáltalán nem vagyok kitartó és ez nagyon nem jó.
-Mi az, hogy gyorsan fel adtad? Végig csináltál egy tehetség kutató műsort velük. 2 és fél hónapig minden nap velük voltál, most pedig itt vagy a turnén. Szerintem el érted a célodat.-parkolt le majd be vezetett a fodrász szalonba.
-Kényeztessétek.-adta ki nevetve az ott dolgozóknak a parancsot mire ők az bólogatni kezdtek.